Mi szükséges hozzá?

Amennyiben HD-minőségben kívánja élvezni a HD-ben sugárzott műsorokat (jelenleg az m1, m2 és a Duna TV programja), ehhez DVB-T MPEG-4 HD tunert tartalmazó laposképernyős tévékészülék (IDTV) szükséges. Napjainkban a kiskereskedelmi forgalomban szinte kizárólag csak olyan tévékészülékek kaphatók, amelyek alkalmasak a MinDig TV vételére.

Amennyiben ilyen készülékkel rendelkezik, nem szükséges dekódert vásárolnia, a tévé beépített DVB-T tunerrel rendelkezik (DVB-T MPEG-4 HD tuner), így alkalmas a szabadon fogható digitális földfelszíni tévéműsorok vételére.

MinDig TV Annak érdekében, hogy a fogyasztók a vásárlás helyén könnyen megtalálhassák a MinDig TV adások vételére alkalmas vevőberendezéseket, kialakítottuk a MinDig TV matricarendszert.

A matrica a csomagoláson, illetve a vevőtájékoztatón található, de a MinDig TV Hivatalos Üzletek eladói is tudnak tájékoztatást adni a matricás készülékekről.

A matricás kínálatban Sony Bravia, Panasonic Viera, Samsung, Philips és Technika televíziókészülékek találhatók.

További információ a matricás készülékekről

A hagyományos, katódsugaras tévékészülékek önmagukban nem alkalmasak a MinDig TV vételére. A digitális adások vételéhez egy dekóder (jelátalakító készülék) szükséges, melyet az antenna és a televíziókészülék közé kell csatlakoztatni.

MinDig TV

Egy dekóder (DVB-T MPEG-4 HD) segítségével a hagyományos tévékészülék is alkalmassá tehető a műsorok vételére, nem szükséges új televízió beszerzése. Régebbi típusú, MPEG-2 tunert tartalmazó laposképernyős tévékészülékekhez szintén szükség van egy MPEG-4 HD dekóderre.

A dekódereket a TV készülék alapsávi video és audio bemenetére kell csatlakoztatni (RCA bemenet vagy Euroscart bemenet vagy HDMI bemenet). A – tipikusan nagyon régi – TV készülékek egy kis százaléka nem rendelkeznek alapsávi video és audio bemenetekkel. Az ilyen esetekben olyan dekódert kell használni, amely rendelkezik beépített RF modulátorral (például de a teljesség igénye nélkül: Wayteq HD95RF, Strong SRT 8106, Columbia T-HD 2500CX Plus, Pelso T-HD 2500 CX), vagy különálló külső RF modulátor használata szükséges és az RF modulátort kell a TV készülék antennabemenetére csatlakoztatni.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók a vásárlás helyén könnyen megtalálhassák a MinDig TV adások vételére alkalmas vevőberendezéseket, kialakítottuk a MinDig TV matricarendszert. A matrica a csomagoláson, illetve a vevőtájékoztatón található, de a Hivatalos MinDig TV Üzletek eladói is tudnak tájékoztatást adni a matricás készülékekről.


Jelenleg 22 féle MinDig TV matricás dekóder szerepel a kínálatban, 11 típus kártyafogadó nélküli (kizárólag a szabad sugárzású programok vételére alkalmas), 11 típus pedig kártyafogadóval rendelkező (az előfizetéses MinDig TV Extra csatornák vételére is alkalmas).

További információ a matricás készülékekről

Antenna és kábelezés

A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna (lepke vagy logper antenna) megfelelő, amelyek alkalmasak az UHF frekvenciatartomány vételére. A zavartalan vétel jó állapotú antenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. Szobaantennás vételre elsősorban az adóállomáshoz közel eső területeken van jó esély.

Ha az analóg műsorok vételéhez szélessávú antennát használtak (ilyenek a széles körben elterjedt lepkeantennák és az ún. logper antennák), akkor ezek minden bizonnyal a digitális vételre is alkalmasak . Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség. Akkor is indokolt lehet új antenna felszerelése, ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint.

Az antenna kiválasztása

A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-69-as csatornákon (470-862 MHz).
A vétel biztosításához fontos, hogy a kültéri eszközök és a kábel jó állapotban legyen, ugyanis a digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, mint az analógnál. Bizonyos településeken az átmeneti időszakban az analóg tévéjelet és a digitális adást eltérő adótorony sugározza, ilyenkor a tetőantennát el kell forgatni, vagy új antenna felszerelésére van szükség.

Tetőantenna típusok

Az alábbi antennák alkalmasak az UHF sávban (21-69-es csatorna) működő adások vételére. Nagy nyereségük lehetővé teszi az adótoronytól távol eső helyekről is a digitális adások vételét. Paramétereik és funkcióik a felhasználhatóságot illetően professzionálisak. Könnyen összeszerelhetők, a hozzátartozó elemek kézzel rögzíthetők.

Szempontok a koaxiális kábel kiválasztásánál

A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell venni az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100 méter kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak.

Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszintcsillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható , hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek vagy a több vevőkészülék felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni.

Antennaerősítő

Az erősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány.

Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn.

A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több tévé ellátására.

Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak:

Frekvenciasáv: 470-862 MHz
Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk, amekkora feltétlenül szükséges)
Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos)
Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció.
Zajtényező: 7 dB

Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF tévé vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatornaszelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeztek, mint a DVB-T jelek.

Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszintkülönbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a dekóder bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.

A MinDig TV-vel ingyenesen fogható televíziócsatornák:

Ingyenesen fogható rádiócsatornák: Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió